|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 2 találat | lapozás: 1-2 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Páll Irénke 2006. február 6.Könyvbemutatókat, illetve katalógus-ismertetőt tartottak február 2-án Marosvásárhelyen a Bibliofil könyvesboltban. Az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) katalógus-bemutatóját kiadók /Polis, Mentor/ ajánlói egészítették ki. Kiss Andrea Beáta óvónő az EMK újonnan megjelent katalógusát mutatta be, majd a könyvkiadók képviselői szóltak a jelenlevőkhöz. Dávid Gyula beszélt a Polis Kiadó kiadványairól, majd Káli Király István a Mentoréról. Ő többek között Csávossy György A bor dicsérete című könyvét, valamint a Wass Albert által megfogalmazott meséskönyvet, illetve mondagyűjteményt ismertette, továbbá Páll Irénke tanítónő A lét lámpásai című kiadványát és Gubcsi Anikó tíz beszélgetést tartalmazó kötetét. A Többsincs királyfi, illetve a Székelyföldi mondák és mesék című Benedek Elek- köteteket Kiss Andrea Beáta mutatta be. /Nagy Botond: Új könyvek feltűnése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./2012. március 12.Imatanulás nulladik évbenVallásoktatásban is részesülnek heti egy alkalommal az előkészítő osztályokban a gyerekek – derült ki az oktatási minisztérium múlt héten társadalmi vitára bocsátott tantervtervezetében. Vallásoktatásban is részesülnek heti egy alkalommal az előkészítő osztályokban a gyerekek – derült ki az oktatási minisztérium múlt héten társadalmi vitára bocsátott tantervtervezetében. E szerint a kisdiákok megtanulják, hogyan kell imádkozni, mi az isten szerepe az ember életében, karitatív tevékenységekben vesznek részt és templomba is elviszik őket. A tantervből nem derül ki, hogy kötelező lesz-e a részvétel a vallásórákon valamennyi diák számára. Az érintettek harminc napig jelezhetik észrevételeiket az oktatási minisztériumnak. A nulladik évben kézimunkát, zenét, vizuális művészeteket és testnevelést is tanulnak a diákok A Transindex által is ismertetett tanterv szerint vallásórán a diákok a tanárral együtt a vallásos hit egyes elemeinek azonosítása során beszélgetnek Istennek az ember életében betöltött szerepéről, imagyakorlatokat végeznek, elmagyarázzák nekik a Szentháromság-tant, és párbeszédet folytatnak a keresztény élet meghatározó elemeiről. Továbbá elemzik a jó keresztényi magatartást a napi élethelyzetek megragadása révén. Ennek során jó és rossz cselekedetekről mesélnek, önmagukat, családtagjaikat, barátaikat és osztálytársaikat jellemzik játékos feladatokkal, és a keresztény erkölcsiség szabályainak a családi életben való alkalmazásáról tanulnak. Király András: nem lesz kötelező Király András oktatási államtitkár kérdésünkre elmondta: a közvitán lévő tantervben nincs rögzítve, ám ugyanúgy, ahogy a felsőbb osztályok esetében, a nulladik évben sem lesz kötelező a vallásoktatás. „A szülők kérvényezhetik, hogy gyerekük ne vegyen részt ezeken az órákon. A lelkiismereti szabadságot az alkotmány írja elő” – emlékeztetett az államtitkár. Magyarázata szerint az egyes iskolák hatáskörébe tartozik majd annak a megoldása, hogy mivel tölti a kisdiák az idejét a kieső óra alatt. A legtöbb tanintézmény ezt úgy oldja meg, hogy a vallásórát az órarend elejére vagy a végére rögzíti, így a gyerek vagy később megy iskolába, vagy hamarabb jön el. Király tájékoztatása szerint az előkészítő osztályok vallásórájára vonatkozó leírás csupán a román tagozatra vonatkozik, a magyar tagozat számára készül a tanterv, ebben benne lesz a magyarság által gyakorolt vallásokra vonatkozó rendelkezés is. Az államtitkár közölte: a minisztérium már közzétette az interneten a kisebbségi diákok románoktatásának tantervét is. Teremhiányt is okozhat Kilenc tantárgy az előkészítő osztályban A vallás mellett további nyolc tantárgyat fognak oktatni az előkészítő osztályokban: társadalmi nevelés, matematika és környezetfelfedezés, zene és mozgás, információs és beszédkézség feljesztése, testnevelés és sport, tanácsadás, vizuális művészetek és kézimunka. Az érintettek szerint a vallásoktatás a nulladik évben pluszterhet jelenthet az iskoláknak több szempontból is. „Eléggé nagy gond a teremkérdés, a helyhiány, ugyanis a magyar osztályokban római katolikus, református, unitárius és evangélikus gyerekek tanulnak” – mondta az ÚMSZ-nek Páll Irénke marosvásárhelyi tanítónő, aki szerint közösen kellene a gyerekeket hittanra tanítani, azt átadni számukra a vallásból, ami közös, ami összeköti a különböző felekezetűeket. A tanítónő szerint a tankönyv és tananyag is némi gondot okoz, hiszen vannak vallásoktatók, akik ragaszkodnak a tantervhez, és nem veszik figyelembe a gyermek életkori képességeit. Nagy Erika vallástanár számára nem elég világos, kitől mit várnak el. „Én megtartom az óráimat, feleltetem a gyerekeket, akiktől elvárom, hogy a leadott tananyagot megtanulják, úgy, mint bármely más tantárgyat” – magyarázta. Emlékeztetett arra, hogy más felekezetűek, mint például az unitáriusok, többnyire szombatonként járnak a vallásórára. Kádár Réka fiatal pedagógus szerint a gyerekeket nem dogmákra, „kőbe vésett igazságokra” kellene tanítani, hanem önálló, kritikus gondolkodásra, kérdések megfogalmazására. „A minisztérium elképzelése az, hogy szó szerint és mérlegelés nélkül el kell fogadni ezeket a tanokat, fel sem merülhet a kételkedés, a vita lehetősége. Ez, úgy érzem, ez visszafejleszti a gondolkodás képességét” – magyarázta a fiatal tanárnő. Új Magyar Szó (Bukarest) lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
